Koraszülés előrejelzése tünetmentes várandósoknál ultrahangvizsgálattal

A méhnyak ultrahangos vizsgálata (cervix mérés)

A terhesség normális esetben 40 hétig tart. Koraszülésről akkor beszélünk, ha az újszülött a betöltött 24. és 36. terhességi hét között születik. Statisztikai adatok szerint a terhességek kb. 8-10%-a fejeződik be hamarabb (100 szülésből 8-10 esetben), mint az várható lenne. Időben minél távolabb vagyunk a „kiírt” időponthoz képest, annál komolyabb, súlyosabb következményekkel kell számolni az újszülött állapotát illetően.

A csecsemőhalálozások és a később kialakuló állapotok (érzékszervi-, értelmi-, mozgássérülések, magatartás-, figyelemzavar, tanulási problémák) hátterében nagy százalékban találjuk a koraszülöttségből eredő eltéréseket.

Ezért kell lehetőleg mindent megtenni azért gyermekvállalóként is, hogy a koraszülés esélyét csökkentsük és ezért kiemelt fontosságú a koraszülés kockázatának kiszűrése és megelőzése.

Kiknek és mikor javasolt a méhnyak ultrahangos vizsgálata?

A méhnyak hossz ultrahangos vizsgálatát minden várandós számára javasoljuk függetlenül attól, hogy koraszülés szempontjából alacsony vagy magas rizikójú csoportba tartozik:

Magas rizikójú csoportba tartoznak azok a terhesek akiknek:

  • előzményben szerepel már koraszülés (24-36. hét között)
  • előzményében szerepel középidős vetélés (13-23. hét között)
  • méhfejlődési rendellenességük van (egyszarvú méh, kétszarvú méh, sövénnyel kettéválasztott méh, stb.)
  • előzményében szerepel méhnyak műtét (conisatio, LEEP műtét)
  • akiknél, az átlagosnál nagyobb mennyiségű magzatvizet (polyhydramnion) állapítottak meg a 2. vagy 3. trimeszterben
  • Koraterhességben vérzése volt
  • Biztonságban szeretné tudni magzatát

Magas rizikójú terheseknek a terhesség 12 – 28. hete között 4 hetente javasoljuk a méhnyak hossz vizsgálatát.

Alacsony rizikójú terheseknek (fenti rizikófaktorok hiánya esetén) a terhesség 20 – 24. hete között legalább egyszer javasoljuk a méhnyak hossz meghatározását.

Miért jobb vizsgálat a hüvelyi ultrahang vizsgálat a kézzel történő vizsgálatnál?

Kézzel a méhszájnak csak hüvelybe nyúló részét lehet érezni, és nem ítélhető meg a belső méhszáj állapota, ami úgy tűnik fontosabb paraméter a koraszülés rizikója szempontjából. Ugyanakkor gyakran találkozunk megrémült kismamákkal, akiknek kézi vizsgálatnál megrövidült méhszájat diagnosztizálnak, míg hüvelyi ultrahangvizsgálattal a méhnyak hossza normális értékű. Ez azért lehet, mert a méhnyak egy része a hüvely felett folytatódik, melyet kezünkkel nem érezhetünk.

Olyan nőknél, akik már szültek, a külső méhszáj nyitott lehet, de gyakran, egy kissé erőszakosabb vizsgálattal a vizsgáló ujjat egészen a burokig be lehet „fúrni”, ami nyitott méhszáj benyomását kelti. Sőt, egy ilyen durva vizsgálat akár be is indíthatja a koraszülést.

A méhnyak hossz mérése

A módszert a londoni székhelyű Fetal Medine Foundation (FMF) terjeszti tanfolyamain, valamint honlapjukon (www.fetalmedicine.com) elvégezhető on-line kurzusukon. Az a vizsgáló, aki az FMF elméleti és gyakorlati követelményeinek eleget tesz, FMF vizsgát és akkreditációt szerezhet a méhnyak ultrahangos vizsgálatából.

A méhnyakat hüvelyi ultrahanggal vizsgáljuk és az alábbi szempontokra kell figyelni:

  • méhnyak hossza
  • belső méhszáj tölcséresedésének észlelése
  • üledék az amnionűrben(“sludge”)

Hüvelyi ultrahang vizsgálat során a belső méhszáj tünetmentes tágulását is lehet észlelni. Szakirodalomban a tágulást tölcséresedének (funneling) nevezzük. Zárt belső méhszáj esetén T formájú a belső méhszáj. A tágulás során Y, U vagy V alakú tölcséresedést lehet észlelni.

A méhnyak hossz mérés során néha látható az amnionüreg alján összegyűlt üledék, amint “sludge”-nak (iszapnak) nevezünk. Azt már korábban megfigyelték, amelyik várandósnál ilyen üledék látható, akkor a koraszülés rizikója igen magas. Mikroszkóp alatt vizsgálva kiderült, hogy a sludge nem más, mint genny.

Az utero-cervicalis szög mérése (méhtest-méhnyak által bezárt szög mérése)

Az utero-cervicalis szög (UCA) mérése a koraszülés szempontjából veszélyeztetett terhesek szűrésének egyik új módszere. Emelkedett rizikóról akkor beszélünk, ha az utero-cervicalis szög megnövekszik (>105° esetén a 34. hét előtti koraszülés rizikója magasabb). Amennyiben a várandósnál kóros UCA értéket találunk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.

Mit történik ha a vizsgálat során megrövidült méhnyakat találunk?

A vizsgálat során a várandósokat a kórelőzményi adatok és a méhnyak hossz alapján alacsony (méhnyak hossz >25mm), köztes (méhnyak hossz 21-25mm), és magas (méhnyak hossz<20mm) rizikójú csoportokba soroljuk.

Amennyiben a várandósnál a méhnyak rövidülésének jeleit látjuk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.

A nemzetközi irodalom számos kezelési javaslatot tesz a tünetmentes várandósoknál észlelt méhszáj rövidülés esetén pl.: progeszteron kezelés, méhnyakzáró műtét (cerclage), Arabin pesszárium.

Kapcsolódó

Tetszik
  • Facebook
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIN
Megosztás
Megjelölve