A méhnyak hossz ultrahangos vizsgálatát minden várandós számára javasoljuk függetlenül attól, hogy koraszülés szempontjából alacsony vagy magas rizikójú csoportba tartozik:
Magas rizikójú terheseknek a terhesség 12 – 28. hete között 4 hetente javasoljuk a méhnyak hossz vizsgálatát.
Alacsony rizikójú terheseknek (fenti rizikófaktorok hiánya esetén) a terhesség 20 – 24. hete között legalább egyszer javasoljuk a méhnyak hossz meghatározását.
Kézzel a méhszájnak csak hüvelybe nyúló részét lehet érezni, és nem ítélhető meg a belső méhszáj állapota, ami úgy tűnik fontosabb paraméter a koraszülés rizikója szempontjából. Ugyanakkor gyakran találkozunk megrémült kismamákkal, akiknek kézi vizsgálatnál megrövidült méhszájat diagnosztizálnak, míg hüvelyi ultrahangvizsgálattal a méhnyak hossza normális értékű. Ez azért lehet, mert a méhnyak egy része a hüvely felett folytatódik, melyet kezünkkel nem érezhetünk.
Olyan nőknél, akik már szültek, a külső méhszáj nyitott lehet, de gyakran, egy kissé erőszakosabb vizsgálattal a vizsgáló ujjat egészen a burokig be lehet „fúrni”, ami nyitott méhszáj benyomását kelti. Sőt, egy ilyen durva vizsgálat akár be is indíthatja a koraszülést.
A módszert a londoni székhelyű Fetal Medine Foundation (FMF) oktatja tanfolyamain, valamint honlapjukon (www.fetalmedicine.com) elvégezhető on-line kurzusukon.
Az a vizsgáló, aki az FMF elméleti és gyakorlati követelményeinek eleget tesz, FMF vizsgát és akkreditációt szerezhet a méhnyak ultrahangos vizsgálatából.
A méhnyakat hüvelyi ultrahanggal vizsgáljuk és az alábbi szempontokra kell figyelni:
Hüvelyi ultrahang vizsgálat során a belső méhszáj tünetmentes tágulását is lehet észlelni. Szakirodalomban a tágulást tölcséresedének (funneling) nevezzük.
A méhnyak hossz mérés során néha látható az amnionüreg alján összegyűlt üledék, amit “sludge”-nak (genny) nevezünk. Irodalmi adatok igazolták, hogy annál a várandósnál akinél ilyen gennygyülem látható, a koraszülés kockázata magas.
Az utero-cervicalis szög mérése (méhtest-méhnyak által bezárt szög mérése)
Az utero-cervicalis szög (UCA) mérése a koraszülés szempontjából veszélyeztetett terhesek szűrésének egyik új módszere. Emelkedett rizikóról akkor beszélünk, ha az utero-cervicalis szög megnövekszik (>105° esetén a 34. hét előtti koraszülés rizikója magasabb). Amennyiben a várandósnál kóros UCA értéket találunk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.
A vizsgálat során a várandósokat a kórelőzményi adatok és a méhnyak hossz alapján alacsony (méhnyak hossz >25mm), köztes (méhnyak hossz 21-25mm), és magas (méhnyak hossz<20mm) rizikójú csoportokba soroljuk.
Amennyiben a várandósnál a méhnyak rövidülésének jeleit látjuk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.
A nemzetközi irodalom számos kezelési javaslatot tesz a tünetmentes várandósoknál észlelt méhszáj rövidülés esetén pl.: progeszteron kezelés, méhnyakzáró műtét (cerclage), Arabin pesszárium.
Az utero-cervicalis szög (UCA) mérése a koraszülés szempontjából veszélyeztetett terhesek szűrésének egyik új módszere. Emelkedett rizikóról akkor beszélünk, ha az utero-cervicalis szög megnövekszik (>105° esetén a 34. hét előtti koraszülés rizikója magasabb). Amennyiben a várandósnál kóros UCA értéket találunk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.
